A SZOCIÁLIS KLASZTER
LÉTREHOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE
A PROJEKT, a SZOCIÁLIS KLASZTER ÖSSZEGZŐ ADATAI

1.) A projekt megvalósulásának helyszíne

A SZOCIÁLIS KLASZTER-t ágazati (tehát országos) jelleggel kívánjuk létrehozni, melyet a szakmai előírások lehetővé tesznek.(Részletes kifejtését lásd később.) A Szociális Klasztermenedzsment vezetője Dr.Egervári Ágnes; a Pro-Vitam Egészségügyi Szolgáltató Kft.( 1094 Budapest., Liliom u. 13.; tel. 70/313-5292)

2.) A projekt megvalósításának időbeni ütemezése

Tekintettel egyrészt az előzményekre, valamint a Szociális Klaszter sajátosságaira a Szociális Klaszter tervezett tevékenységét 2006 január 1-én kezdjük el, és addig folytatjuk, míg tevékenységünkre társadalmi igény jelentkezik.

3.) A Szociális Klaszter létrehozásának előzményei

2004.évben, a Magyar Köztársaság 2005 évi költségvetési törvényének elékészítése során - a szociális szakma számára - nem kívánt elemek jelentek meg a törvénytervezetben. Csak a szakmai elkötelezettség okán 6-7, - a szociális szakma legkülönbözőbb területén dolgozó - szakember (természetesen intézményi háttérrel és támogatottsággal) a szakmai minisztérium felkérésére létrehozta a Szociális Érdekegyeztető Munkabizottságot, vezetőjéül Dr.Egervári Ágnest választottuk meg. A bizottság sokat dolgozott, közreműködött modellkísérletek lefolytatásában, a differenciált normatíva (a Homogén Gondozási Csoport) elvi alapjainak kidolgozásában. Noha a miniszteri felkérés mára már okafogyottá vált, a SZÉM tagjai egymással folyamatos és korrekt szakmai kapcsolatot tartanak fenn. E kapcsolatrendszer alapozza meg, a nagyon kevés adminisztratív kötöttséggel járó Szociális Klaszter létrehozását.

4.) A Szociális Klaszter létrehozásának szükségessége és a Klaszter tagjai.

A szociális ellátásban sok szereplő feladata a rászorult emberek megfelelő szintű ellátása. Részt vállalnak benne az intézmények, az intézményeket fenntartó önkormányzatok, egyházak, különböző módszertani, illetve egészségügyi intézmények, illetve az intézményi ellátásban közreműködő beszállítók is. Fontos, hogy a szociális ellátásban résztvevők között - elkötelezettségük és érdekazonosságuk okán - folyamatos párbeszéd alakuljon ki, melynek színtere lehet a Szociális Klaszter. A leírtak okán várunk mindenkit sorainkba, kik akarnak ténykedni a szociális ellátásért. Tekintettel arra, hogy a szociális ellátás piaca, nagyon szűk piac; a piaci szereplői gyakorlatilag személyesen ismerik egymást, illetve az ellátás területileg kiegyenlítetlen, (és a szakmától idegen az "ipari parkok"; "inkubátorházak" beszállítói "integrátorok" létrehozása) ezért "iparági" (és nem területi) Szociális Klaszter létrehozása mellett döntöttünk.

5.) A Szociális Klaszter tevékenysége

A Szociális Klaszter - az adott társadalmi-gazdasági szituációhoz illeszkedve - többféle tevékenységet végezhet, így például foglalkozni kívánunk:

• A szociális ellátás területén folyó szakmai történésekkel;
• Új szakmai eljárások, módszerek megismerésével, terjesztésével;
• A szociális szakmát illető nemzetközi kitekintéssel;
• A szociális ellátáshoz kapcsolódó más ágazatokkal (pl. egészségügy, munkaügy stb.) történő eseti és rendszerbe illesztett együttműködéssel;
• Szociális intézmények teljesítmény benchmarkingjával;
• A klasztertagoknak nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésével.
• A "szociális piackutatással"; vásárlói, partneri elégedettség vizsgálatával, "vásárlói" igények felmérésével, a térségben élő népesség szociális, új szolgáltatások iránti igények megismerésével; a szociális piacon meglévő "kereslet" és kereslet kielégítésére rendelkezésre álló kapacitások összhangjának megismerése, és megteremtése;

6.) Szociális intézmények teljesítmény benchmarkingja

A teljesítmény benchmarking célja mérhetővé tenni és minél több más intézménnyel, szolgáltatóval összehasonlítani a intézményünk teljesítményét. E tevékenység kiterjed az eredménymutatókra, a teljesítményt okozó gyakorlatokra és az adottságokra is. Ez a tevékenység akkor végezhető hatékonyan, ha az intézmények (és a tevékenységi körbe tartozó "szatellit" vállalkozások) tudatos erőfeszítéseket tesznek egy teljesítménymérő rendszer működtetésére. E tevékenység jó minőségben történő végzésének feltétele, hogy a vezetői döntéshozatal és a korrekt intézményközi, vállalatközi összehasonlítás számára elegendő mennyiségben és minőségben álljanak adatok rendelkezésre. E követelményeket elégíti ki egy TQM, EFQM alapuló minőségirányítási rendszer, mely rendszer (egészének vagy egyes részterületeinek) bevezetése és meghonosítása, mely minden klasztertagnál, szervezetnél

• A dolgozók önértékelésére;
• A folyamatos önjavításra;
• A vevőink elégedettségének mérésére;
• Mérőszámok (kidolgozására, összegyűjtésére) alkalmazására, az összehasonlítás lehetőségeinek megteremtésére;
• A feladat-meghatározás és teljesítményértékelés végzésre ösztönöz, megteremtve ennek elvi, gyakorlati és technikai feltételrendszerét.

7.) A Szociális Klaszter nyilvánossága

A Szociális Klaszter (szándékosan) inkább egy "virtuális cég" mint egy precízen működő érdekvédelmi szervezet. A deklarált szándékok okán a Szociális Klaszter Internestes honlapot kíván működtetni; melyen megtalálhatók, illetve elérhetők lesznek a szociális szakma honlapjai, illetve zárt levelezési felületet hozunk létre tagjaink számára, biztosítva számukra az "aktív műhelymunka" lehetőségét. Alapító klasztertag közé tartozik a szociális szakma lapja a SZOCIÁLIS MENEDZSER-t kiadó gazdasági társaság is, ki papíralapú szaklapjában rendszeresen fog híreket közölni a Szociális Klaszter létrejöttéről és működéséről.

8.) A Szociális Klaszter gazdálkodása

A Szociális Klaszter működése során csak azokat a költségeket számoljuk el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a célkitűzéseink megvalósításához, szorosan összefüggnek a projekt keretében megvalósuló tevékenységekkel, továbbá megfelelnek a költséghatékonyság elvének, azaz nem haladják meg jelentősen az adott piacon általánosan elfogadott mértéket, és A Szociális Klaszter tagjainak teherbíró képességeit. A Szociális Klaszter tagjai saját forrásaikból finanszírozzák: a Szociális Klasztermenedzsment alkalmazásának költségeit, a projekt megvalósítása során.

Budapest, 2005. december 26.

Sümegi Endre
Alapító-szervező